-
-
Az eredeti metszetek a budapesti Magyar Királyi Igazságügyi Palota, egykori Kúria, ma Néprajzi Múzeum és Politikatörténeti Intézet emeleti oldalszárnyról – és az egykori ülésteremről készült. Az épületet Hauszmann Alajos 1893-tól 1897-ig építette. Korának egyik legjelentősebb építésze kőműves tanulóként kezdte, később a Bauakademie-n építészeti tanulmányokat folytatott Lechner Ödönnel együtt, majd 1872-től a Műegyetem rendes tanára volt. Neki köszönhetjuk a teljesség felsorolása nélkül: a Szent István Kórház, a New York Palota, a Műegyetem épületeit. 1919-ben a saját házát is lefoglalták, 1924-ben – még az életében – Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. 1926-ban Velencében hunyt el. Munkássága Budapest város építészetében meghatározó.
-
-
Az egykori lépcsőházat láthatják felújított állapotában. Különösen impozáns az egykori, részben kézzel készült díszkovács munka, amely a Jungfer András és Jungfer Gyula nevével fémjelzett Iparművészeti Fémárúgyár munkája. Kezük munkáját megszámlálhatatlan remekmívű alkotás példázza Budapesten, az ország lakó és középületein. A jogelőd Jungfer Andrást 1786. december 24-én jegyezték be a pesti lakatos Céh mesterkönyvébe. A díszműlakatos mesterséget unokája Jungfer Gyula emelte múvészi rangra, melyet az 1900-as Párizsi, majd az 1904-es St. Louisi világkiállitáson elnyert Grand Prix is fémjelez.
-
-
Az épületben helyre állítást nyertek az eredeti falfestmények, ún. seccok, az eredeti gipsz díszekkel együtt. Itt is látható, hogy a tervező alkalmazta a sodronybetétes vékony gipszlemezt, ahol nagy fesztávolságok átkötésére volt szükség. A hengerelt vas használata, anyagnak és a szerkezeteknek is új formát adott. Ebben is konstruktív volt Hauszmann Alajos, hiszen a Kúria palotájának megoldása mind alaprajzilag, mint térművészeti szempontból, a grandiózus központi csarnok elrendezése és megalkotása, csak az új szerkezettel volt megoldható.
-
-
A képen is látható a részletek eredetileg megkomponált egysége: a falburkolat és a belső ajtók, díszüvege egysége, a gyönyörű öntött terazzok.
-
-
Részlet az egykori terazzoból, amelynek legszebb, leggazdagabb része a mai Néprajzi Múzeum Nagy Csarnokában látható.
-
-
A bronz falikarok az eredeti formák alapján különböző karméretekkel kerültek öntésre. Az angol asztali lámpák ernyői fehér nyersvászonból készültek, akárcsak az íves ablakok rakott és húzott függönyei. Az ötletet az olasz reneszánszban is használatos, vászon függönyök adták, mint például Velence Szent Mark tere.
-
-
Szép kontrasztot teremtettek a vászon függönyök a szép ívű, nagy méretű mély barna ablakokkal és a selyemfényű falakkal.
-
-
Egy érdekes páncél ill. fiókos szekrény, amely szintén felújításra került. Ez már a későbbiek során került az épületbe.
-
-
Egy érdekes páncél ill. fiókos szekrény, amely szintén felújításra került. Ez már a későbbiek során került az épületbe.
-
-
Az eredeti – részben felújított – lépcsőházat láthatják, melyet a Jungfer Iparművészeti Fémárúgyár készített. Az épület tervezője Hauszmann Alajos 67 évesen vonul vissza tanári és építőművészi működésétől. Eredményesebb pálya már nem igen tellik embertől: A Royal Institute of British Arhitecture és a Vereinigung der im reich Vertretenen Königreiche und Laender tiszteletbeli levelezője, az Országos Iparegylet aranyérmese, és a 1900-as év Párizsi világkiállitás Grand Prix-jának megérdemelt tulajdonosa.
